A kártevő kifejezést nem igazán szeretem. Tulajdonképpen kártevőnek nevezzük azokat az állatokat, akik jönnek, és helyettünk megeszik a zöldséget. De a természetben fellelhető körforgásban minden élőlénynek meg van a maga szerepe. Ahogy már korábbi cikkemben is írtam a levéltetveket megeszik a katicák. Szóval, ha megjelenik a levéltetű a veteményesünkben és várunk egy hónapot, akkor jönnek a katicák és megeszik a nagyját. Ha vegyszert használok a kertemben, akkor a katicát is megölöm nemcsak a tetveket.
Persze a változó klíma miatt, illetve a globalizációnak köszönhetően például a banánszállítmányokkal érkeznek hazánkba rovarok, amik annyira elszaporodnak, hogy már kártevőként viselkednek és tönkreteszik termésünket. Mostanában óriási mértékben megjelentek a poloskák például, amik bizony a paradicsomunkat is előszeretettel majszolják. Ebben az esetben egyetértek az egyedszámuk csökkentésével, mert természetellenes mennyiségben vannak jelen. De alapvetően úgy gondolom, feleslegesen ne vegyük el állat életét.
Szóval mit tehetünk, ha valami elkezdi enni a veteményünket?
- az első lépés, hogy várunk körülbelül 2 hetet, megjelenik e valamilyen kerti segítő állat, ami megoldja a problémát helyettünk, mert a természet mindig harmóniára törekszik
- ki is húzhatjuk a beteg egyedet, hogy ne szaporodjon tovább a betegség, például gombásodás esetén
- jó, ha elfogadjuk, hogy vegyszermentes kertünkben mindig lesz egy kis veszteség, szóval a „jut is marad is” elv alapján egy kevés részt hagyhatunk arra, hogy lerágicsálják az állatkák
- mindig ültessünk veteményesünk szélére vagy/és közepére virágokat, gyógynövényeket, fűszernövényeket, ugyanis erős illatuk távol tartja a kártevőket, ráadásul a méhecskéket is bevonzza porzásra
- a vetésforgó használata szintén segíti, hogy a kártevő ne találja meg az adott növénycsoportot a kertben, ha nem tudod mi a vetésforgó, akkor érdemes eljönni a képzésemre, hogy megismerkedj jobban a biokertészeti praktikákkal
- az algalé az egyik kedvenc eszközöm, mert nagyon megerősíti a növények immunrendszerét, lehet venni boltokban algakapszulákat (pl.: spirulina), mozsárban feltöröd, vízben feloldod és kipermetezed a növények levelére, így a leghatékonyabb
- remek kártevőirtó a tejsavó, nem tartom kizártnak, hogy még a poloskák ellen is hat, szinte mindenre jó, nagyanyáink öröksége számunkra ez a tudás, ezt is a növény levelére kell kijutatni
- vannak olyan állatkák, amiket kézzel lehet eltávolítani pl.: a krumplibogarakat le lehet szedegetni egy kis vödör vízbe, ahol megfulladnak
- a meztelen csigák ellen ki lehet rakni sörcsapdát, félbe vágsz egy műanyag palackot, megtöltöd sörrel és kiteszel pár ilyen palackot a veteményesed köré
- vannak növényi levek, melyeket el lehet készíteni pl.: csalánlé, zsurlólé stb., a növényi levek elkészítése és felhasználása is eltérő, ezek receptjeit megosztom veletek az alapképzésemen
Ezen kívül is számtalan módszer van még, de megpróbáltam összegyűjteni ebbe a bejegyzésbe a legalapvetőbbeket.
Legutóbbi hozzászólások