Már általános iskolás korban el lehet kezdeni a zöldségtermesztés alapjainak tanítását. Ehhez fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, a zöldségek mely részeit fogyasztjuk.
Eszerint 4 csoportot különítünk el:
gyökerét esszük: krumpli, hagyma, cékla, retek stb.
levelét esszük: salátafélék, rukkola, spenót, sóska stb.
termését fogyasztjuk: paradicsom, paprika, padlizsán, cukkini stb.
virágát fogyasztjuk: karfiol, brokkoli stb.
Amikor már tudják ezt a gyerekek, akkor már könnyű megérteniük, hogy ha négy részre osztjuk a veteményesünket, akkor a 4 különböző részébe vethetjük ezt a 4 csoportját a zöldségeknek. Így már el is kezdik elsajátítani a vetésforgó alapjait, ami egy nagyon fontos eszköz a biokertészetben.
Felső tagozatban és gimnáziumban már megértik, hogy a vetésforgó lényege, hogy védekezzünk a „kártevők” ellen. Megértik, hogy minden évben csúsztatni kell az adott csoportot a következő parcellára, így 4 évente kerül ugyanaz a csoport zöldség ugyanarra a területre. Mert az adott csoportnak hasonlóak a kártevői (pl.: ugyanaz fogja enni a paradicsomot és a padlizsánt), így ha évente odébb költöztetjük az adott csoportot, akkor könnyebb távol tartani a kártevőket, továbbá a talajból is ugyanazt a tápanyagot szívja fel a krumpli, mint a hagyma, így a talaj 4 év alatt, mire visszakerül ugyanaz a csoport ugyanarra a területre, addigra tud regenerálódni.
Azonban az állatok, amik megjelennek a kertben nemcsak akadályozni, hanem segíteni is tudnak nekünk. A gyerekek nagyon élvezik, hogy a természet teljességével találkoznak a kertben és látják, hogy az állatok és növények egységben, összhangban léteznek a természetben. Erre az egység érzetre ők teljes mértékben rácsatlakoznak. A vegyszermentes kertészkedés áll legközelebb a természet működéséhez, így ha virágokat, gyógynövényeket is ültetünk a zöldségek közelébe, akkor az bevonzza a méhecskéket, fürkész darazsakat, katicabogarakat, amik segíteni tudnak nekünk. Például, ha megjelenik a levéltetű a veteményesünkben és várunk pár hetet, akkor biztos, hogy megjelennek a katicák is, amik megeszik a levéltetvek nagy részét, így egyáltalán nem szükséges vegyszerekkel eltávolítani a tetveket a növényekről.
Emellett lehet rovarházakat, madáretetőket készíteni a gyerekekkel, amiket szintén el lehet helyezni a kertben. Minél színesebb élővilág van a kertünkben, annál többet fognak meg tudni a gyerekek a növényekről, állatokról, melyek körbevesznek minket. Ha ilyen foglalkozások otthon és az iskolában is meg tudnak valósulni, akkor a gyermekek hiába vannak nyomásnak és stressznek kitéve a mai modern, rohanó világunkban a természethez, és önmagukhoz való kapcsolódásuk segít nekik nyugodtabban kezelni a helyzeteket.